6000 körül beragadt az OTP

Idestova bő egy éve nem igazán akar semmi olyat felmutatni az OTP árfolyama, ami biztató lenne a részvényesek számára. A 6000 forint körüli árfolyam valamivel meghaladja ugyan az egy évvel ezelőtti szintet, de ne felejtsük el, hogy az OTP már járt 10000 forint felett is a válság előtti időkben és még 2010-ben is sikerült 7000 fölé kerülnie. Ehhez képest ugyebár a jelenlegi ár majdhogynem a fele a korábbi csúcsnak.
No, de mi lehet mindennek a hátterében?
Egyrészt ne feledkezzünk meg arról, hogy a válság a pénzintézeteknek komoly károkat okozott. Számos külföldi bank, mely OTP tulajdonban van igen nehéz időszakon van túl, ha egyáltalán már túljutott rajta. Az OTP részvény azt is megérzi, méghozzá igen nagy mértékben, hogy visszaesett a hitelezés idehaza és külföldön egyaránt. Erre jön még a válságadó, mely arányaiban ugyan nem terheli jobban az OTP-t, mint a többi pénzintézetet, de méretéből adódóan mégiscsak nekik kell a legnagyobb különadót befizetniük.
Az ipar kezd magához térni, de a pénzügyi szektor valószínűleg már soha nem lesz ugyanolyan, mint a válság előtt. Az OTP pozíciói ugyan megingathatatlanok, de még sok nehéz év vár a bankra. Hogy mást ne említsünk a devizahitelesek problémái is részben a bankot nyomják, a közhangulat pedig nem kedvez a bankok érdekérvényesítésének. A kormány úgy tűnik partner mindebben, tehát a lakosság várakozásainak igyekszik megfelelni a pénzügyi befektetők elvárásaival szemben. Csányi Sándor vezérigazgató és a miniszterelnök közt lévő jó viszony lehet egy pozitív pont az OTP mellett, ám ez minden bizonnyal önmagában még kevés.
Mindez jól látszik a cég részvényeinek árfolyamában is, mely nem véletlenül van parkoló pályán már vagy 1,5 éve.

Száguld lefelé a MOL árfolyama

Kérdés, hogy van-e köze Bin Laden megölésének az olajár drasztikus lefelé fordulásának, ám tény, hogy hirtelen fordulatot vett a nyers olaj jegyzésének árfolyama. Míg ennek a hírnek az autósok örülnek, a MOL részvény már nem reagált ennyire jól.
Az olaj ára ugyanis nagyban befolyásolja a MOL nyereségességét. Egyrészt vannak olajkutak, melyek termelése alapvetően fix költségekkel jár, a bevétel viszont egyértelműen olajár függő.
Már részről a finomítói és kereskedelmi árrés is alapvetően százalékos formában kerül meghatározásra, ami azt jelenti, hogy drágább olaj, illetve drágább benzin magasabb nyereségességgel párosul.
Az azonban már erős túlzás, hogy mindezekre a MOL papírok árfolyama ilyen erőteljesen reagáljon. Hosszú távon mit sem fog számítani a jelenlegi olajár esés. A készletek apadóban, a kereslet folyamatosan emelkedik, az üzemanyag árak pedig alighanem igen magas csúcsokra fognak törni a jövőben. Ebből a megközelítésből tehát nem vonhatunk le más következtetést, minthogy az olaj ára csak ideiglenesen van lejtmenetben.

Osztalékot fizet a Richter is

A vártnak megfelelően a Richter Gedeon Nyrt. megszavazta a korábbi éveknek megfelelő, az eredmény 1/4-ét kitevő osztalékot. Ez annyit jelent, hogy a 64 milliárd forint eredményből 16 milliárd kerül osztalékként a részvényesek zsebébe, ami részvényenként 860 Ft-ot jelent.
Tavaly ez az összeg még csak 770 Ft volt, ám még így is csak a tőzsdei érték 2,3%-át teszi ki.
Annyi baj legyen, hisz a nyereség másik háromnegyed részét kutatás-fejlesztésre, bővítésre fordítja a Richter, így ez tulajdonképp befektetés a jövőbe.
Úgy tűnik tehát egyelőre felfelé ível a gyógyszergyártó, amit a vezérigazgató Bogsch Erik beszámolója is alátámasztott.
Új piacokról, a termékstukatúra átalakulásáról volt szó, amiben kiemelt szerepet kapnak a nőgyógyászati termékek.
Külön érdekesség a Richter körül, hogy az állam, mint 25%-os tulajdonos 4 milliárd forinthoz jut az osztalék által. Ez természetesen nem meglepő, ám újfent rávilágít arra, hogy a Richter sarcolása újabb állami terhekkel nem feltétlenül jó ötlet a kormány részéről, hisz egy jól prosperáló, részben állami tulajdonú vállalat bővülését fogja vissza.
A Richter részvények után járó osztalékot egyébként június 15-én fogják kifizetni, az E-7 nap, pedig június hetedike.

Független maradjon-e a BÉT?

Elemzők szerint hosszú távon az értékpapír piacok összeolvadása várható, amiből az osztrák tulajdonú Budapesti Értéktőzsde sem fog tudni kimaradni.
Egyesek már idén őszre, de legfrissebb cikkek szerint is 2012 őszére azt jósolják, hogy a BÉT az Xetra kereskedési rendszer részévé válik.
Idehaza sokan a függetlenségünket féltik, pedig egyszerű befektetőként nézve a dolgokat nem lenne rossz az Xetra részévé válni. Hosszú távon ez ugyanis egyet jelentene azzal, hogy egyazon kereskedési rendszerben lehetne adni-venni több tucat OTP méretű, vagy még nagyobb vállalat részvényeit a magyar papírokkal. Ez természetesen egyértelműen jó lenne a hazai befektetőknek, ám kérdés milyen hatással lenne a BÉT jelenlegi vállalataira.
Ugyanakkor a költségek szempontjából már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A jutalék mértéke az Xetra rendszerében még kifejezetten kedvező, 0,15% - 0,2% körül már találni brókercéget, ám a minimum díj szinte sokkoló a kisbefektetők részére. Hol 20 USD, hol 7000 forint szerepel, mint minimum jutalék Xetra megbízás esetén, ami a hazai pénztárcákhoz mérten horror mértékű terhelést jelent.
Újabb kérdés tehát, hogy ezekkel a minimum díjakkal mi történne ebben az esetben, de reméljük a legjobbakat.

Osztalék fizetés előtt a Telekom

Május 12-én fizeti  részvényenkénti 50 forintos osztalékot a Magyar Telekom, ám már legkésőbb május 2-án meg kell vennie annak a részvényt, aki részesülni akar a nyereségből.
Ne felejtsük el azonban, hogy az 50 forintos osztalékot nem teljes egészében írják jóvá a magánszemélyek számláin, hiszen 16%-os jövedelemadót vagyunk kötelesek fizetni, amit a brókercég már eleve le is von.
Némiképp csalódás lehet az elmúlt évek után a Magyar Telekom részvényeseinek körében ez a mostani osztalék, hisz tavaly még 74 forintot fizetett a távközlési szolgáltató. A távközlési és egyéb cégekre kivetett különadó viszont akkora terheket ró a részvénytársaságra, hogy idén már nem is nagyon számítottak ennél többre az elemzők.
Az egykori Matáv részvényeivel kapcsolatban örök téma, hogy fog-e valaha feljebb menni az árfolyam. Ugyan elsősorban osztalékfizető részvényként tartjuk számon, de igen sokan vannak, akik már akár 10 éve is ülnek a papírokon és várják, hogy egyszer feljebb menjen az árfolyamuk. Mindeddig hiába, hisz amellett, hogy évente szép osztalékra tehettek szert az MTelekom részvényesek aligha fog egyhamar a korábbi 2000 forint feletti árfolyam közelébe jutni a kurzus.

Gyorsjelentési szezon külföldön

Bár alapvetően a hazai tőzsdéről, a BÉT-ről kívánok írni, de azért vannak olyan tényezők, melyeket nem lehet kihagyni. Egy sor amerikai és nyugat-európai vállalat gyorsjelentése fog megjelenni ezen a héten, ami akarjuk-nem akarjuk komoly hatással lehet a hazai piacra és így a magyar részvények árfolyamára is.
Ha jó hírek jönnek folytatódhat az emelkedés, ám a rossz hírek magával ránthatják a hazai börzét is.
Persze a több mint 20 feltehetően mindenki által ismert nagyvállalat jelentése nyilvánvalóan vegyesek lesznek, ami árnyalja a képet. A tőzsde viszont reagálni fog mindegyikre így akár kicsit csapkodóvá is válhat.

Lenullázza magát az Econet?

Bevallom én egy komoly cégnek gondoltam az Econet.hu Nyrt.-t. Sok olyan vállalkozás köthető a nevéhez, amivel nap, nap után találkozunk. Sziget fesztivál szervezése, RádioCafé, EST média reklámok, sőt a NEO FM is, bár ez utóbbiból nem is olyan rég kiszállt az Econet.
Mindezek engem meggyőztek, hogy komoly tőzsdei cégről beszélünk. Igen ám, de akkor mégis mi lehet az oka az Econet észveszejtő zuhanásának.
A helyzet egyértelmű. Az összes nagy tulajdonos egycsapásra eladta részvényeit és ezáltal nem maradt a cégben 5% fölötti tulajdoni hányaddal rendelkező személy, vagy cég. Tőzsdei szakzsargonban közkézhányad.
A kérdés tehát most már nem az, hogy miért esett ilyen hatalmasat az Econet részvény árfolyama, hanem az, hogy miért szabadultak meg a nagyobb tulajdonosok a részvénytársaság papírjaitól.
A kihátrálás mögött az áll, hogy a cég napjai meg vannak számlálva, vagy valami egészen más?
Tény, hogy az Econet veszteséges, ám ez még közel sem jelenti azt, hogy értéktelen lenne. Az idő minden bizonnyal meg fogja adni a választ ezekre a kérdésekre.

Hybridbox - Részvénytársaság egy termékre?

Igen gyanakodva fogadtam a Hybridbox tőzsdei bevezetését, hisz a cégnek egyetlen terméke van, az is az igen gyorsan fejlődő informatikai, illetve média piacon.
Igazság szerint a mai napig nem tudom mit gondoljak erről a vállalkozásról, de a grafikonra nézve azt kell mondjam jobb, ha ebbe földi halandó nem nyúl bele:

Mint látható a Hybridbox részvény árfolyama az elmúlt fél évben 320 és 1193 forinton is volt. Lényegi hírek nélkül, minimális közkézhányaddal. Lehet mondani, hogy ez is a tőzsde része, ez is normális a BÉT egyik papírjától és minden bizonnyal így is van, de ennek szerintem sokkal több köze van a szerencsejátékhoz, mint a befektetéshez. Most is voltak hírek egy együttműködésről, valami Jersey Telecom nevű céggel, de ami azt illeti nem igazán derült ki, hogy ez miért is lenne jó a Hybridbox részéről, vagy akár a másik fél oldaláról.

Amikor alszik a piac

Mi jut eszetekbe a következő tőzsdei grafikonról?

Ez az ábra a BUX index mai napját ábrázolja. Mint egy EKG görbe a halál beállta után. Nekem ez volt az első gondolatom.
A háttérben viszont egy pofon egyszerű történet van. Nagypéntek van ma és az európai és amerikai tőzsdék szinte egytől egyig zárva tartottak, csak itt Kelet-Európában akadt néhány kivétel, köztük a BÉT.
Forgalom mindezek hatására szinte alig volt. Az 1 milliárd forint alatti napi forgalom szinte nulla tőzsdei viszonylatban.
Az árfolyamok mindezek ellenére mégis estek, még ha a változás nyitáskor meg is történt.

Állami megrendeléseket veszít a Synergon

Rosszul megy a szekér manapság a Synergon háza táján. Míg ősszel még arról szóltak a hírek, hogy a BKV több milliárdos GPS beszerzését nyerte el az informatikai cég, addig most már sokadik állami megrendelés elveszítéséről szóló hír lát napvilágot.Pár hete a Fővárosi tűzoltóság jelentette be, hogy eláll egy Synergonnal kötött megállapodástól, míg most a Vidékfejlesztési Minisztérium Microsoft licenszekről szóló szerződése került felmondásra.
Az egyébként is lanyha informatikai iparágban tevékenykedő Synergon elmúlt évi jelentése bő fél milliárdos veszteségről számolt be, amihez ha hozzá adjuk a napokban történteket könnyen belátható, hogy reális a részvény árának ilyen mértékű csökkenése.
A jövőt illetően nem sok jóval számolhatnak a Synergon részvényesei, mondhatni még nem látni a fényt az alagút végén.